Mert egy tonna papír készítéséhez 1 700 kg oxigént adó fa, 417 000 liter víz, 717 kilowattóra energia, 181 kg mészkő, 87 kg kén, 6 tonna gőz és 60 kg klór szükséges.
Évente 15 millió fa kivágását lehetne megelőzni azzal, ha az unióban általánossá válna az elektronikus számlázás.
A papírgyártás a világ energiafelhasználásának 4 százalékáért felelős, előállítása ezen kívül mintegy 2 ezer segédanyagot (vegyszerek, fehérítéshez használt klór) igényel. Minél fehérebb, illetve minél fényesebb és színesebb a papír, előállítása annál nagyobb környezetkárosítást okozott. Ma a teljes papírfogyasztás 48 százalékát a csomagolás emészti fel, nyomtatás és írás céljára pedig 30 százalékot használunk el.
Skandináviában egy teljesen kifejlett lucfenyő nagyjából egy m3 faárunak felel meg. Ezért egy tonna papír előállításához megközelítőleg három fát kell felhasználni, és egy teljesen kifejlett fából 300–350 kg papír előállításához elegendő nyersanyag nyerhető, ami körülbelül 1250–1450 példány magazin nyomtatásához elegendő.
Az újrahasznosított papír egy nagyon fontos alapanyag a papíripar számára. A papír egyike azon kevés alapanyagoknak, mely újrafelhasználásra alkalmas, és az újrahasznosított anyagoknak nagy piaca van. Az ilyen papírok többségét a csomagoláshoz, újságokhoz és zsebkendőkhöz használják.
Ugyanakkor, bár a papírgyűjtés hatékony, a papírszükséglethez képest nincs elegendő újrahasznosítható farost. Illetve, a magas minőségű papírok piaca friss farostot igényel, hogy megfelelhessen a felmerülő technikai követelményeknek.
Csupán háromszor-ötször lehet a farostokat újrafelhasználni, mivel a farostok amortizálódnak. Pontosabban annyira elvékonyodnak, hogy nem használhatóak fel többé. Friss farostok nélkül pedig néhány hónapon belül kifogynánk a papírból.
A papíripar 1 tonna papírtermék előállításához bármely más iparágnál több vizet használ fel. A fehérítés és mosás során az irodai papír előállítása során kerül a legtöbb víz felhasználásra.
A papírmalmokból hatalmas mennyiségű vegyi anyag kerül a természetes vizekbe (pl. festékek, vegyszerek, oldószerek). Ezek rossz hatással vannak a befogadó víz oxigén-tartalmára, elsötétíthetik a vizet, valamint mérgezik a vízben élő, illetve a víz közelében élő állatokat, növényeket. Az egyik legmérgezőbb vegyi anyag a klór, melyet a papír fehérítésére használnak.
A papírgyártás a világ energiafelhasználásának 4%-át teszi ki. A kevésbé fejlett országokban alkalmazott elavultabb technológia alkalmazása révén felhasznált energiamennyiség jelentős. A technológia fejlesztésével ugyan lehet némileg csökkenteni az energiaigényt, viszont a növekedő papírhasználat nem teszi lehetővé, hogy a közeljövőben a papíripari energiafelhasználás 4% alá csökkenjen.